Időjárás - A változékonyság az, amivel nehéz gazdálkodni - II. RÉSZ - Hőmérséklet

Időjárás - a változékonyság az, amivel nehéz gazdálkodni

II. RÉSZ - HŐMÉRSÉKLET

Szerző: Guy Ash, globális képzési vezető, Pessl Instruments

A oldalon. I. rész sorozatunk első részében a helyi időjárási adatok és a csapadék kritikus szerepéről beszéltünk a hatékony gazdálkodásban. Megvizsgáltuk, hogy a helyspecifikus csapadékmérések hogyan befolyásolhatják jelentősen a döntéshozatalt és a termés sikerét.

A II. részben most egy másik fontos időjárási változóra - a hőmérsékletre - helyezzük a hangsúlyt. A hőmérséklet befolyásolja a párolgást, a fagyveszélyt, a növények növekedését és fejlődését, a permetezési műveleteket (Delta T) és a betegségekre való fogékonyságot. A terméshozamok optimalizálásához és a veszteségek minimalizálásához kulcsfontosságú a hőmérséklet-változékonyság és annak a gazdálkodás különböző aspektusaira gyakorolt hatásának megértése. Ebben a cikkben elmerülünk abban, hogy a helyspecifikus hőmérsékleti adatok hogyan javíthatják a termesztésirányítást és a döntéshozatalt, ami jobb hatékonyságot és jobb mezőgazdasági termelékenységet eredményez.

TEMPERATÚRA: hatással van a párolgásra, a fagypotenciálra, a növekedésre és fejlődésre, a permetezési műveletekre (Delta T), a betegségek kockázatára.

Hogyan Hőmérséklet-változás hatással van a növénytermesztésre? A hőmérsékletet befolyásolhatja a tengerszint feletti magasság változása; ez jól látható, hiszen a magasság növekedésével a hőmérséklet is hűvösebb lesz. Ez az alacsonyan fekvő területeken is előfordul, amelyek hajlamosak a hűvösebb hőmérsékletre a következő időszakban fagy események (úgynevezett fagyos üregek). A növényzet borítása szintén közvetlen hatással van a hőmérsékletre, ahol egy megművelt talajon sokkal magasabb lesz a hőmérséklet, mint egy fűvel borított területen napközben.

Az érzékelő beépítési magassága szintén jelentős hatással lehet a hőmérséklet-leolvasásra. A talajfelszíni mérések egy napos napon lényegesen magasabbak, mint a szabványos 1,5 méteres magasságban mért hőmérséklet. Egy tiszta, gyenge szeles éjszakán a felszínről érkező hosszúhullámú sugárzási veszteségek miatt reggelre 5-6 °C-kal hűvösebb lehet a talajhőmérséklet, mint a másfél méteren mért léghőmérséklet. Ezt nevezzük hőmérsékleti inverzió és nagyon fontos tényező, amelyet a permetezés során figyelembe kell venni, mivel a permetlé elsodródásával kapcsolatos aggályokhoz vezethet.

A hőmérsékleti inverziók mellett talán az egyik legfontosabb meteorológiai tényező, amelyet a permetezés során figyelembe kell venni, a Delta T. A Delta T egyszerűen fogalmazva a cseppek túlélőképességéről szól, miután elhagyják a szórófejet.

Számítása a levegő hőmérséklete és a relatív páratartalom közötti kapcsolat alapján történik, ahol a nagyon meleg és száraz körülmények a cseppek elpárolgásához vezethetnek, míg a nedves és hűvös körülmények a levelek gyenge lerakódásához és felszívódásához vezethetnek.

A jó permetezési műveletek tipikus tartománya 2 és 8-10 között van (lásd az alábbi képet). A szántóföldi állomással mind a szántóföldi, mind az előrejelzett Delta T értékek rendelkezésre állnak, így a lehető legnagyobb pontosságot és időzítést biztosítva. permetezési műveletek.

A jó permetezési műveletek tipikus tartománya 2 és 8-10 között van (lásd az alábbi képet). A szántóföldi állomással mind a szántóföldi, mind az előrejelzett Delta T értékek rendelkezésre állnak, így a permetezési műveletek legnagyobb pontosságot és időzítést biztosítanak.

A PERMETEZÉSI HIÁNYOSSÁGOK KÖLTSÉGEI

A növényvédőszer hatékonysága az időjárási viszonyoktól függően 20 és 100% között változik. A növényvédő szerek hatástalansága akár 80%-tel is csökkentheti a minőséget és 30%-tel a terméshozamot.

Egy 60 bu/ha terméspotenciállal rendelkező, de a sclerotinia betegség magas előfordulási gyakorisága és a növényvédő szerek hatástalansága miatti 8% termésveszteség $9,50 bu szójababon $9,50 bu szójababon $45,6 (4,8 bu/ha * $9,5) hektáronkénti bevételkiesést jelent.

FAGYKÁROK ÉS FAGYVÉDELEM

Ahol gyümölcsös, szőlőskert, bogyósgyümölcsös vagy zöldségültetvény van, ahol a földrajzi tengerszint feletti magasság változik, ott ajánlott stratégiai elhelyezéssel telepíteni fagyasztóberendezések, hogy a mélypontokat (fagyzugokat) figyelemmel kísérjék és a megfelelő védekezési intézkedéseket megtegyék (öntözés, levegővel való keverés stb.).

A tényleges feltételek nedves-száraz hőmérséklet majd kombinálják egy helyspecifikus előrejelzés a nedves-száraz hőmérséklet, amely biztosítja a ideális előrejelzési megoldás a fagykezeléshez. Elképzelheti, hogy egy olyan időjárás-állomást próbál használni, amely kilométerekre vagy mérföldekre van az Ön helyétől, hogy a fagykezelésről döntsön, a válasza pontatlan lenne.

HARMATPONTI HŐMÉRSÉKLET

A harmatpont az a hőmérséklet, amelyen a levegőben lévő vízgőz folyadékká kondenzálódik, vagy az a hőmérséklet, amelyre a levegő lehűl, amikor harmat keletkezik. Tehát, ha a harmatponti hőmérséklet megegyezik a levegő hőmérsékletével, a relatív páratartalom 100%.

Ahogy a levegő hőmérséklete tovább emelkedik a harmatponti hőmérséklet fölé, a relatív páratartalom értékei alacsonyabbak lesznek, míg amikor a levegő hőmérséklete a harmatpont felé hűl, a relatív páratartalom nő. A harmatpont-hőmérséklet felhasználható annak előrejelzésére, hogy mikor következik be a sugárzásos fagy. Például, ha az ég tiszta, a szél gyenge, és a levegő hőmérséklete este 6 órakor 8 °C, de a harmatpont -2 °C, akkor fennáll a fagy lehetősége az éjszaka folyamán vagy másnap kora reggel.

Ismétlem, ez az a potenciális hőmérséklet, amelyre a hőmérséklet ideális körülmények között leeshet, de valószínűleg nem a tényleges alacsony hőmérséklet, mivel enyhítő körülmények állnak fenn.

A magas harmatpontok felhasználhatók viharos időjárás előrejelzése. Minél magasabb a harmatpont, annál több nedvesség van a levegőben a viharos időjárás kialakulásához. Ha a harmatpont 13 °C (74,5 °F) felett pedig nagyon nedves és nagyon instabil. A zord időjáráshoz számos más tényező is szükséges, de a harmatpont-hőmérséklet fontos tényező.

A HELYSPECIFIKUS HŐMÉRSÉKLET JELENTŐSÉGE

Természetesen, a helyspecifikus hőmérséklet fontos tényező a növény és a rovarok fejlődésében, valamint a növény vízfelhasználásában.. Lényeges a vegetációs időszak hosszának és a hasznos hőmennyiségnek, az úgynevezett növekedési foknapoknak (GDD) a meghatározásához.

A termesztési foknapokat bármely alap- és felső hőmérséklethez ki kell számítani a szántóföldön, hogy a növény fejlődésének pontos növekedési szakaszait meg lehessen becsülni a különböző szántóföldi tevékenységekhez, pl. permetezés. A hőmérséklet vagy a növekedési fok-napok is felhasználhatók a rovarok stádiumainak és fejlődésének becslésére, ha megfelelő érzékelőt használnak. Egyes esetekben a talajban 5 cm vagy 2 hüvelyk magasságban történő hőmérsékletmérést használnak (talajhőmérséklet-szonda), míg más rovarok esetében a hagyományos 1,5 méteres magasságba telepített érzékelőt.

Az alábbi kép a búzakalász előre jelzett életszakaszait szemlélteti a talajhőmérsékleten alapuló növekedési fok-nap (GDD) modell segítségével. A GDD-modell által megadott dátumok megegyeztek a szántóföldi csapdákkal.

A búzakártevő kártételének költségei: A búzaszúnyog a terméshozamot és a minőséget is befolyásolhatja. A 4-5 búzafejre jutó 1-5 búzaszemre jutó 1 búzaszúnyog fertőzöttségi szint esetén a terméshozam 15%-vel csökkenhet. Egy 60 busheles termésnél ez 9 bu/akár, vagy $54/akár ($6 bu búza) veszteséget eredményezhet. Az osztályozásból eredő gazdasági veszteség akkor is jelentős lehet, ha 8-10 búzafejenként 1 szúnyogot találnak. A leminősítési szinttől függően (pl. #1-ről #2-re vagy #1-ről #3-ra) ez $4/tonna az #1-ről #2-re és $10/tonna az #1-ről #3-ra CWRS esetében.

A II. RÉSZ LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSAI

A hőmérséklet változékonysága az egyik legjelentősebb tényező, amely befolyásolja a mezőgazdaság sikerét. A fagyvédelemtől a hatékony permetezésig és rovarirtásig a pontos, valós idejű, helyspecifikus hőmérsékleti adatok birtoklása jelentheti a különbséget az optimális terméseredmény és a jelentős veszteségek között.

Azáltal, hogy integráljuk fejlett meteorológiai állomások, a prediktív modellek és a helyi előrejelzés segítségével a termelők csökkenthetik a kockázatokat és javíthatják működési hatékonyságukat. Egy olyan világban, ahol az éghajlat kiszámíthatatlansága egyre növekszik, az adatvezérelt gazdálkodási gyakorlatok kihasználása már nem lehetőség, hanem szükségszerűség.

Élvezted ezt?

Talán a jövő héten megjelenő II. rész is tetszeni fog. Iratkozz fel, hogy elsőként olvashasd.