Menü
Eper betegségmodellek
A szamócát szabadföldön és védelem alatt termesztik. Gazdaságilag a legfontosabb bogyós gyümölcs világszerte, és a Földközi-tenger vidékétől Skandinávia hűvös éghajlatú területein át egészen Dél-Chiléig termesztik. Az éghajlati viszonyoktól függetlenül, a szürkepenész Botrytis cinerea a gyümölcs legfontosabb betegsége. Közelben a lisztharmat és a bőrbogyó is jelentős hatással van. A lisztharmat meleg és nedves körülmények között, levélnedvesség és eső nélkül fordul elő, míg a bőrbogyó esős körülmények között szabadföldi termesztésben vagy öntözés alatt fedett termesztésben.
Betegségmodellek szabadföldi és fedett termesztésre
A betegségek előrejelzéséhez a szamócatermesztésben a szabad nedvesség mérése alapvető fontosságú. Ezért a levélnedvesség meghatározása nagyon jó indikátornak bizonyult az eső vagy harmat okozta szabad nedvesség meghatározására. Feltételezzük, hogy az eső vagy a harmat egyenlően oszlik el a levegőnek kitett növényi részeken.
Az üvegházakban vagy műanyag alagutakban történő termesztés más, mert az eső vagy a harmat nem éri a növényeket. Itt a szabad nedvesség elsősorban az öntözés és/vagy a páralecsapódás miatt keletkezik. A száraz körülmények közötti öntözés nem vezet hosszú levélnedvesedési időszakhoz. Míg a vízzel telített levegőben történő öntözés hosszabb levélnedvesedési időszakot eredményez. Emiatt a fedett termesztéshez használt modellek a levélnedvesség és a harmatpont által meghatározott víztelítettséget egyaránt meghatározzák. Ha a tényleges hőmérséklet és a relatív páratartalom értékei elérik a harmatpontot, akkor a szabad nedvesség előfordulását feltételezik.
Bőrrothadás
A gombás kórokozó P. cactorum több mint 200 fajt képes megfertőzni, beleértve a szamócát, a fás dísznövényeket és a gyümölcsösöket. Ez a kórokozó világszerte előfordul, de a mérsékelt égövi régiókban a leggyakoribb. P. cactorum zoospórákat képez, amelyek hifákból vagy csírázó oospórákból és sporangiumokból származnak. Sok esetben a kórokozó fertőzött átültetéseken keresztül juthat be a szántóföldre. Fertőzés P. cactorum általában meleg, tartósan nedves időszakokban fordul elő. A zoospórák telített talajban a sporangiumokból szabadulnak fel, és a sebeken keresztül jutnak be a növénybe. Amint a zoospóra kapcsolatba kerül a gazdaszervezettel, behatol a gazdaszervezetbe, és a gomba fejlődő hifái kolonizálják a gazdaszervezetet.
P. cactorum az oospórák vízzel telített talajban sporangiumokat képeznek. Ezek a sporangiumok a talajban lévő szabad vízbe bocsátják ki zoospóráikat. A felső talajrétegben lévő szabad víz a betegség terjedésének korlátozó tényezője. A zoospórák felszabadulása és mobilitása csak akkor történhet meg, ha a környező közeg hőmérséklete elég meleg.
Fertőzési modell
- 3 napos átlaghőmérséklet 12 °C-nál magasabb,
- a talajban lévő szabad víz mennyiségének felmérése:
- Több mint 10 mm eső ma => 1 napos fertőző időszak vagy
- Több mint 14 mm eső 3 esős napon vagy
- 3 esős napból 2 napon több mint 17 mm eső esett, vagy
- Több mint 20 mm eső 1 esős napon a 3 napból => 3 napos fertőzési időszak
Egy nagy nyomás alatt álló helyzetben minden fertőzéses időszakot komolyan kell venni. Alacsonyabb betegségnyomású helyzetben a 3 napos fertőzési időszakot komolyan kell venni.
Az FieldClimate-ben a fertőzéses napokat "igen" vagy "nem"-nel számoljuk - tehát mindig nincs fertőzés (0) vagy fertőzés (100).
Szürke penész
Szürke penész (Botrytis cinerea) egy pusztító betegség, amely nagy gazdasági hatással van a termelésre. B. cinerea a virágokat és az éréshez közeli gyümölcsöket fertőzi.
A gombás kórokozónak nagyon széles a gazdanövények köre, több mint 200 különböző gazdanövényt fertőz meg. A gombásodás szaprofita és parazita módon történik.
Tünetek
A napraforgón a kórokozó szürke penészt okoz a fejen és a száron. Eközben a levelek elkezdenek kiszáradni. Ezek a tünetek a magok érése közben jelentkeznek a fejen. A hátoldalon barna foltok láthatók. Ezeket a foltokat a gomba micéliuma és spórái borítják, ami porosnak tűnik. A spórák nedves időjárási körülmények között képesek terjedni.
A fekete, a maghártyától megfosztott szkleróciumok a betakarítás után megjelennek a terménytörmeléken, vagy közvetlenül a növényeken, ha túl későn takarítják be őket.
A gomba a tél folyamán a talaj felszínén vagy a talajban telel át micélium vagy szklerócium formájában. Tavasszal a telelő forma csírázni kezd és konídiumokat termel. Ezek a konídiumok a szél és az eső által terjednek, és új növényi szöveteket fertőznek meg.
A csírázás 85% feletti relatív páratartalom mellett lehetséges. Az optimális csírázási hőmérséklet 18°C. A gombakórokozó többszörösen is képes szaporodni.
Vezérlési lehetőségek: A vetőmag-szabályozás megvédheti a növényeket a nedvességtől. A kémiai védekezés a kórokozó rezisztenciája miatt nehézkes. Ezért a Trichoderma harzianummal próbálkoznak természetes védekezési stratégiákkal.
A fertőzés modellezésének feltételei
B. cinerea A fertőzések a szabad nedvességgel kapcsolatosak. Ezért a szabadföldi termesztésben a levélnedvességet határozzák meg, amely jó indikátor.
Bulger és munkatársai (1987) a virágzás alatti levélnedvességi időszakok és a gyümölcsökön megjelenő szürkepenész összefüggését vizsgálták. Megállapították, hogy 20°C-on a fertőzés nagyobb kockázatához 32 óránál hosszabb levélnedvesítési periódus szükséges. Alacsonyabb hőmérsékleten a levélnedvességnek hosszabbnak kell lennie a betegség fertőzéséhez.
Az FieldClimate a következő kockázatot jelzi Botrytis cinerea a levélnedvességi időszakok és az ezekben az időszakokban mért hőmérséklet alapján.
Az alábbi ábra a nedves levelek időtartamát mutatja a tényleges hőmérséklet függvényében. Botrytis fertőzés. Ha a kockázat nagyobb, mint 0, akkor minden 4 óránál hosszabb levélnedvesítési időszak ugyanilyen arányban növeli a kockázatot.
A 4 óránál rövidebb levélnedvesedési periódusú napot száraz napnak kell tekinteni, és a kockázatot a tényleges érték 20%-vel csökkenti.
A szürkepenész modell gyakorlati alkalmazása
A modell olyan időszakokat jelez, amelyekben a kockázat Botrytis fertőzés. Ez a kockázati időszak a szamóca virágzása alatt fertőzött gyümölcsökhöz vezet. Minél tovább tart a kockázati időszak és minél nagyobb a kockázat, annál nagyobb a valószínűsége és a fertőzött gyümölcsök száma. A figyelembe vehető kockázat a piactól függ. Azok a termelők, akik a gyümölcsüket szupermarketeknek adják el, nem vállalnak kockázatot, mivel tudják, hogy nem tudnak fertőzött gyümölcsöt értékesíteni. Míg azok a termelők, akik közvetlenül az embereknek adják el a gyümölcsüket, nagyobb kockázatot vállalhatnak.
Irodalom:
- Bulger M.A., Ellis M. A., Madden L. V. (1987): A hőmérséklet és a nedvesség druáció hatása az eper virágainak Botrytis cinerea fertőzésére és a fertőzött virágokból származó gyümölcsök megbetegedésének előfordulására. Ecology and Epidemiology; Vol 77 (8): 1225-1230.
- Sosa-Alvarez M., Madden L.V., Ellis M.A. (1995): A hőmérséklet és a nedvességtartam hatása a Botrytis cinerea sporulációjára a szamóca levélmaradványain. Növénybetegségek 79, 609-615.
Ajánlott felszerelés
Ellenőrizze, hogy melyik érzékelőkészletre van szükség a növény potenciális betegségeinek megfigyeléséhez.
EN 
DE 
IT 
ES 
FR 
PT 
RU 
UA 
PL 
TR 
HU 
CS 
RO