Virtuális érzékelők

VPD

1. BEVEZETÉS

MI A GŐZNYOMÁSHIÁNY?

Ha van METOS^® hygroclip érzékelővel ellátott készülék (levegő hőmérséklete és relatív páratartalma) mostantól a Páranyomáshiány értékeit és diagramját is láthatja a FieldClimate. A páranyomáshiány (VPD) a relatív páratartalomból és a levegő hőmérsékletéből számított érték, amely szoros kapcsolatban áll a párolgással.

A VPD egy olyan mutató, amely figyelembe veszi a hőmérsékletnek a levegő víztartó képességére gyakorolt hatását, ami a levélfelület transzspirációját hajtja (a transzspiráció akkor következik be, amikor a levelekben a víznyomás nagyobb, mint a levegő gőznyomása).

Ez a különbség a levegőben lévő nedvesség mennyisége és a levegő nedvességtartalma között, ha a levegő telített (100 % RH). Amikor a levegő telített (a pára elkezd kondenzálódni), felhők képződnek, harmat képződik, és a levelek nedvessége megjelenik.

Ha van alacsony VPDez azt jelenti, hogy RH a magas és transzspiráció a alacsony, nálunk is van levélnedvesség.

Ha van magas VPDez azt jelenti, hogy RH a alacsony, nincs levélnedvesség, és a növényeknek több vizet kell felvenniük a gyökereikkel - magas transzpiráció.

1. táblázat: Gőznyomás (mBar) különböző léghőmérsékleteken (°C) és relatív páratartalmakon (%).

MI SZÜKSÉGES A SZÁMÍTÁSHOZ?
- Levegő hőmérséklete (HC-ból)
- Relatív páratartalom (HC-ból)

Ezután kiszámíthatjuk a telítési nyomást. A telítési nyomást megnézhetjük egy pszichrometriai táblázatban vagy levezethetjük az Arrhenius-egyenletből, a hőmérsékletből közvetlenül kiszámítható:

1. ábra: Pszichrometrikus diagram

HOGYAN JELENIK MEG AZ FieldClimate-BEN?

2. ábra: VPD diagram az FieldClimate-n, amely a gőznyomáshiányt (mBar), a levegő hőmérsékletét (°C) és a relatív páratartalmat (%) mutatja.

2. HASZNÁLATI ESETEK

2.1 Túl magas VPD (túl alacsony páratartalom)

A levelekből történő párolgás mértéke meghaladhatja a gyökereken keresztül történő vízellátást - a sztómák bezáródnak, és a fotoszintézis lelassul vagy leáll. A leveleket a magas hőmérséklet okozta károsodás veszélye fenyegeti, mivel a párolgási hűtés csökken.

A fonnyadás okozta sérülések és elhalás elkerülése érdekében sok növényfaj vagy begöndöríti a leveleit, vagy lefelé fordítja őket, hogy minél kisebb felületet tegyen ki a napnak. Ez ronthatja a cserepes és lombos növények minőségét, és csökkentheti a zöldségnövények növekedési ütemét és minőségét is.

2.2 Túl alacsony VPD (túl magas páratartalom)

A növények képtelenek annyi vizet elpárologtatni, hogy az ásványi anyagok (kalcium) a növekvő növényi sejtekhez jussanak, még akkor is, ha a sztómák teljesen nyitva vannak.
Rendkívül alacsony VPD esetén a víz lecsapódhat a levelekre, gyümölcsökre és más növényi részekre. Ez táptalajt biztosíthat a gombák szaporodásának és a betegségek kialakulásának.
Alacsony VPD-nél gutáció is előfordulhat (a növény vizet ürít a levélsejtjeiből).
Ha a növények nem tudják elpárologtatni a vizet, a sejteken belüli túlzott turgornyomás a gyümölcsök (például a paradicsom) felhasadását és repedezését okozhatja.
Azokban az esetekben, amikor a VPD váltakozik a túl magas és a túl alacsony értékek között, a gyümölcs minősége károsan befolyásolhatja a gyümölcshéj zsugorodási repedéseit, mivel a turgornyomás felváltva tágítja és összehúzza a gyümölcs vízzel teli sejtjeit.

2.3 A VPD HASZNÁLATA A BÖLCSŐDÉBEN

1. Frissen gyökereztetett palánták vagy éppen kicsírázott palánták vagy fiatal növények, korlátozott lombozattal és kis gyökérzettel. Ezeknek a növényeknek alacsony transzspirációval kell rendelkezniük, ezért alacsony VPD-n (4 - 8 mbar) kell tartanunk őket, hogy elérjük, hogy magas RH-t kell kialakítani (a hőmérséklettől függően).

2. Jól megtermett növények, fejlett lombozattal és gyökérzettel. Ezeknek a növényeknek magasabb VPD-vel kell rendelkezniük (8-12 mbar), ami azt jelenti, hogy alacsony RH-t kell tartanunk (a hőmérséklettől függően), és hogy magas transzspirációval kell rendelkeznünk. Ezzel elérjük:

Egészségesebb növények, mivel alacsonyabb a betegségek nyomása (alacsony RH).
Több tápanyagfelvétel a gyökérrendszer nagyobb aktivitása (magas transzspiráció) miatt, valamint nagyobb vízfelvétel.
Ha alacsonyabb hőmérsékleten (magasabb relatív páratartalom) magas VPD-t tartunk, elkerülhetjük a transzspirációs stresszt.

DEW POINT

A harmatpont az a hőmérséklet, amelyen a levegő vízgőzzel telített. Amikor a levegő egy adott nyomáson eléri a harmatponti hőmérsékletet, a levegőben lévő vízgőz egyensúlyban van a folyékony vízzel, ami azt jelenti, hogy a vízgőz ugyanolyan sebességgel kondenzálódik, mint amilyen sebességgel a folyékony víz elpárolog.

A harmatpont alatt a folyékony víz kondenzálódni kezd a szilárd felületeken (például fűszálakon) vagy a légkörben lévő szilárd részecskék (például por vagy só) körül, felhőket vagy ködöt képezve. Ha a relatív páratartalom 100%, a harmatpont hőmérséklete megegyezik a levegő hőmérsékletével. A levegő tehát telített. Ha a hőmérséklet csökken, de a vízgőz mennyisége állandó marad, a víz kondenzálódni kezd. Ezt a lecsapódott vizet harmatnak nevezzük, amint szilárd felületen képződik. Celsius-fokban (°C) és Fahrenheit-fokban (°F) is kifejezhető.

Alkalmazások
A harmatpont-hőmérséklet felhasználható annak előrejelzésére, hogy mikor van egy sugárzó fagy kerül sor. Például, ha az ég tiszta, a szél gyenge, és a levegő hőmérséklete 18 órakor 7,2 °C, de a harmatpont -2,2 °C, akkor fennáll a gyilkos fagy lehetősége. Ismétlem, ez az a potenciális érték, ameddig a hőmérséklet ideális körülmények között csökkenhet, de valószínűleg nem a tényleges alacsony hőmérséklet.

A magas harmatpontok felhasználhatók viharos időjárás előrejelzése. Minél magasabb a harmatpont, annál több nedvesség van a levegőben a viharos időjárás kialakulásához. Ha a harmatpont 13°C (55°F) alatt van, akkor a körülmények általában stabil, ha a hőmérséklet 18°C körül van (55 és 64°F között) félnedves és félig instabil, 18 °C körüli hőmérsékletű, nedves és instabil és 23°C (74°F) fölött nagyon nedves és nagyon instabil. Számos más tényező is szükséges a zord időjáráshoz, de a harmatpont-hőmérséklet fontos tényező.

DELTA T

1.ÁTTEKINTÉS

MI A DELTA T?

A Delta T számításhoz az METOS-re telepített higroclip érzékelő (levegőhőmérséklet és relatív páratartalom) szükséges.^® állomás: az adatok az FieldClimate-n részletes felbontású diagramokban és táblázatokban tekinthetők meg.
Ez egy olyan mérőszám, amely figyelembe veszi a hőmérséklet és a páratartalom együttes hatását, és jelzi, hogy az éghajlati viszonyok alkalmasak-e a permetezéshez a növényvédő szerek hatékonyságának maximalizálása érdekében (A. MacGregor, 2010).
Az optimális Delta T tartomány 2°C és 8°C között van.
Bár egész évben alkalmazható, különösen nyáron használják, mivel a magasabb hőmérséklet és az alacsony relatív páratartalom korlátozza a permetezési időt.
Figyelje folyamatosan a Delta T értékét, és állítson be hatékony permetezést az ütemterv szerint. Az időjárási körülmények napközben gyorsan változhatnak, ezért a delta T-értékek figyelemmel kísérésének lehetősége segíthet a növényvédő szerek teljesítményének javításában.

1. ábra: Léghőmérséklet és relatív páratartalom Hygroclip érzékelő

2. DELTA T SZÁMÍTÁSOK

Szükséges érzékelők:

Levegőhőmérséklet (a hygroclipből)
Relatív páratartalom (a hygroclipből)

A Delta T-t úgy számítják ki, hogy a nedves hőmérsékletet kivonják a száraz hőmérsékletből.

2. ábra: A Delta T és a hőmérséklet és a relatív páratartalom kapcsolata. Az általános permetezési irányelv szerint akkor kell permetezni, ha a Delta T értéke 2 és 8 között van, 2 alatt vagy 10 felett (sárga területek) óvatosan kell eljárni. A 8 °C feletti Delta T érték magasabb hőmérséklethez és alacsonyabb páratartalomhoz, ha 2 °C-nál alacsonyabb, akkor magas relatív páratartalom értékekhez kapcsolódik. Forrás: Gramae Tepper (2012) adaptációja, eredetileg a Nufarm permetezési döntések táblázata alapján.

3. DELTA T A TEREPKLÍMÁBAN

A Delta T beépül a Permetezés klíma ablak. 7 napos pontos előrejelzésként áll rendelkezésre, amelyet óránkénti alapon számolnak ki, és az Ön METOS-jének helyszíni adataival kalibrálnak.^® állomás.

3. ábra: Delta T trend a levegő hőmérsékletének és relatív páratartalmának függvényében a következő helyeken FieldClimate.

4. HOGYAN HASZNÁLJUK

Minden permetezés előtt a helyszínen le kell mérni az időjárási viszonyokat, különösen a Delta T élőben történő leolvasása mindig ajánlott.

Állítson be egy minimális vagy maximális küszöbértéket az SMS figyelmeztetéshez. A Delta T élő leolvasás 5 percenként frissül.
A hatékonyabb permetezés érdekében kombinálja a Delta T-t további időjárási paraméterekkel, pl. a szélsebességgel és -irányjal: kerülje a változó vagy viharos, illetve a túl csendes szélviszonyokat.

4. ábra: A Delta T határértékek beillesztése az FieldClimate-be.

TÚL ALACSONY DELTA T

A cseppek túlélési ideje nagyon hosszú lesz, ami megnöveli az elsodródás lehetőségét - kerülje a permetezést RH>95%-vel.
A permet nem folyik le a levélről a harmat vagy a köd miatt.
Kerülje a permetezést szélcsendben - az inverziós réteg ezért sodródik.

TÚL MAGAS DELTA T

Kerülje a 10°C-nál nagyobb értékeket.
Kerülje a permetezést 28°C feletti levegőhőmérsékleten.
A cseppek túlélésére és párolgási sebességére gyakorolt lehetséges hatás: a permetcseppek elpárolognak a növényi levélről, mielőtt még ideje lenne a növényi szövetekbe jutni.
A gyomirtó szerek kijuttatásának stresszhelyzetei.

PORE EC

A Decagon 5TE érzékelő esetében mostantól lehetőség van a pórus EC kiszámítására az FieldClimate-ben az alábbiakban bemutatott módszerrel. 5TE üzemeltetők. Kézikönyv 3. verzió - Decagon, Hilhorst, M.A. 2000. A számítás aktiválásához be kell kapcsolni a Talajnedvesség konfiguráció szerszámot az 1. ábrán feltüntetett módon. A számításhoz szükség van egy offset kifejezésre, amelyet a Decagon 6 értékre javasol beállítani. Ez az FieldClimate-be beillesztett alapértelmezett érték is, de az 1. ábrán jelzett relatív mezőben meg lehet változtatni, mivel a Hilhorst különböző talajokra és közegekre 1,9 és 7,6 közötti értékeket alkalmaz, és 4,1-es átlagértéket javasol.

1. ábra - Csak a Decagon 5TE érzékelőhöz: a pórus EC-számítás és az offset kifejezés beállításának aktiválása.

FONTOS MEGJEGYZÉS:

Ne feledje, hogy az ömlesztett EC, a pórus EC és az oldat EC különböző változók.
Az alkalmazott modell nem használható száraz talajban. Ökölszabályként a modell a legtöbb normál talajra és más szubsztrátokra alkalmazható, ha VWC > 10% . A számítás mindenesetre csak az eltolási terminusnál nagyobb ömlesztett áteresztőképesség esetén érvényes.

PÁROLGÁS

Az ET0 napi evapotranspirációt a FAO-56 Penman-Monteith egyenlet alapján számítják ki, és a következő mérések (érzékelők) szükségesek:

Levegő hőmérséklete
Levegő páratartalma
Napsugárzás
Szélsebesség

Az ET0 segítségével megtudhatjuk, hogy a növénynek naponta mennyi vízre van szüksége a növekedéshez, a légköri igény alapján. Ez a víz a gyökérzóna talajnedvességéből és/vagy a csapadékból származik. Egy tipikus meleg napon a kukorica 7-9 mm vagy körülbelül 1/3 hüvelyknyi vizet használhat fel. Egy hét alatt ez 30-50 mm vízmennyiséget jelenthet. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy megtervezzük, mennyi potenciális vízre van szükség a növény egészségének és terméshozamának fenntartásához.

Egy másik módszer a párolgás mértékének felmérésére a párolgásmérő edények használata.