A vetést és csírázást befolyásoló általános tényezők
Nem az a fontos, hogy milyen korán kerüljön a mag a földbe, hanem az, hogy mit lehet tenni annak érdekében, hogy minél hamarabb kijöjjön a földből, és a növény egészségesen fejlődjön.
TALAJHŐMÉRSÉKLET
A legkritikusabb tényező a talaj hőmérséklete. A talaj hőmérséklete minden anyagcsere-folyamatot hajt és bár sok más tényező, mint például a nedvesség, a levegőztetés, a tápanyagellátás és a mélység szintén fontos, ezek nem kezdik el befolyásolni a magot, amíg nem melegszik fel eléggé ahhoz, hogy a mag összes biokémiai folyamata beinduljon. magok csírázása: >4°C és 6°C között előnyös a gabonafélék és olajos magvak esetében..
TALAJNEDVESSÉG
A talaj nedvessége befolyásolja, hogy a víz milyen gyorsan hatol be a magba. A magvaknak súlyukhoz mérten bizonyos százalékos nedvességre van szükségük, mielőtt a csírázás megtörténik. A sikeres és gyors csírázásban nagy szerepet játszik a megfelelő hőmérsékleten történő megfelelő talajvíz és a kora tavaszi csapadék megfelelő nedvességtartalma. Talajtípustól függően: pl. >25-30% VWC.
MŰTRÁGYA ARÁNYOK
A csírázáshoz rendelkezésre álló vízmennyiség a műtrágya típusa, mennyisége és elhelyezése befolyásolja.. A vetőmaghoz nagyon közel vagy azzal együtt elhelyezett műtrágyák csökkentik a vetőmag csírázásához rendelkezésre álló nedvesség mennyiségét, mivel ezek a műtrágyák a rendelkezésre álló nedvesség egy részét a műtrágya feloldására és oldatba juttatására használják fel.
ELHELYEZÉS MÉLYSÉGE
A vetésmélység a következő tényező, amely fontos a gyors és egyenletes csírázás szempontjából. A talajnedvesség, a talajhőmérséklet, a talaj típusa, a szemestakaró és mások minden évben befolyásolják a vetésmélységet. A mélység a talajhőmérséklet és a talajnedvesség alapján változik - hideg, nedves talajok esetén sekély. Száraz és meleg talajok esetén mélyebb. Általában 3,5-7,5 cm.
TAVASZI PERMETEZÉS
A vetés előtti permetezés nagyon fontos. A vetés előtt kelő gyomnövények a növényt a nedvességért, tápanyagokért és napfényért versenyeztetik a növényzettel. Már egy kisszámú, négyzetlábanként néhány gyomnövény, amely a növény előtt vagy a terméssel együtt jelenik meg, sokkal károsabb lehet a terméshozamra nézve, mint a később fejlődő nagyobb számú gyomnövény.
A korai és a késői megközelítést befolyásoló tényezők
Nyugat-Kanadában a vetés áprilistól májusig, és néha június elejéig tarthat, ha árvíz van. Európában a vetés és a vetés márciustól június végéig terjedhet, és nagymértékben függ az éghajlati viszonyoktól országonként és terményenként.
Mi a túl korai vagy túl késői időpont a növény fejlődéséhez és végső soron a terméshozamhoz?
Alapvetően a meleg talajba történő vetés biztosítja a legjobb terméskezdést. A megfelelő csírázás és a növény kelése fontos lépés a növény terméspotenciáljának eléréséhez.
Számos bizonyíték van arra, hogy a korai (áprilisi) vetés a legjobb terméshozamot eredményezi, de ez nagymértékben függ a talajhőmérséklettől és a növénytípustól.
Az előnyök közé tartoznak:
- jobb talajnedvesség a csírázáshoz és fejlődéshez,
- csökkentett gyomnövény-konkurencia,
- a termesztett növény kevésbé szinkronban van a fogékony rovarstádiumokkal,
- csökkentett hőstressz/károsodás és
- jobb betakarítási feltételek (melegebb körülmények augusztusban és szeptember elején).
A legtöbb gabonafélének és olajnövénynek 4 °C és 6 °C közötti napi átlaghőmérsékletre van szüksége, míg a kukorica, a szójabab, az étkezési bab és a len a 8 °C és 10 °C közötti napi átlaghőmérsékletet kedveli, különben a rossz csírázást és az állomány egyenetlen fejlődését kockáztatja.
A hűvösebb vagy hideg talajba történő vetés lassabb kelést eredményezhet, és a talajban lévő kórokozóknak nagyobb esélyük van a növényre, ami befolyásolhatja a terméshozamot.
Milyen IoT-megoldások szükségesek az időben történő vetéshez?
Meg tudom-e határozni a szántóföldem jövőbeli vetési ablakát?
A vetési ablakot nem lehet 100% bizonyossággal meghatározni, de a pontos érzékelőkkel gyűjtött megbízható, helyspecifikus környezeti adatokkal meg lehet becsülni a vetési és betakarítási ablakot a főbb kultúrák, például a kukorica, a szója és a búza esetében.
Ahhoz, hogy a lehető legközelebb kerüljünk, szükség van:
- Időjárás-előrejelzés
- Munkatervezési eszközök
- Vetési ablak
- Növényi táplálkozás
- Mező megközelíthetősége
- Talajművelési képesség
- Növényvédelem
- Szüreti ablak
Megjegyzés: E folyamatok mindegyike jelentős hatással lehet a terméshozamra és a minőségre.
A helyspecifikus időjárás-előrejelzések és a munkaszervezés megvalósítható eszközeinek értéknövelő javaslata
Óránként frissített, helyspecifikus előrejelzések a munkatervezéshez.
- Optimális tervezés és vetés a helyspecifikus előrejelzések alapján
- Tudja, hogy az előrejelzett csapadékmennyiségek alapján mikor lesznek elérhetőek a földek.
- Tudja, hogy mikor kell permetezni az előrejelzett csapadékmennyiség és időzítés, valamint a szélsebesség és -irány alapján a korai permetezéshez.
- A korai évszakban előforduló gyomok elleni védekezés
- Tudja, hogy az előrejelzett mélypontok mikor befolyásolhatják a permetezés hatékonyságát
Értékképzés = Kevesebb kockázat, hatékony menedzsment
Munkatervező eszközök - Vetési ablak
A csírázás és a növény kelése olyan fázisok, amelyek jelentős hatással vannak a terméshozamra és a minőségre.
- Az egyenletes, gyors csírázáshoz és keléshez minden magnak megfelelő nedvességre és optimális hőmérsékleti tartományra van szüksége.
- A feltételeket a talajhőmérséklet, az előző napok csapadékmennyisége és a következő napok minimális levegőhőmérséklete alapján számítják ki.
- A gabonafélék és az olajos magvak csírázásához a magterületen legalább 4-6 °C-os hőmérsékletre van szükség.
- Talajhőmérséklet
- Talajnedvesség (10-20 cm mélységben)
- Levegő hőmérséklete
- Evapotranspiráció
Szeretne többet megtudni?
Ha további információra van szüksége, kérjük, töltse le a felhasználási esetet. ITT.