Menü
Répa betegségmodellek
Alternaria modell a sárgarépára
Sárgarépa (Daucus carota) - Alternaria dauci levélfoltosságot okoz.
Házigazda: Sárgarépa, petrezselyem
A betegséget a kórokozó okozza Alternaria dauci. A kórokozó a terményhulladékban vagy váltógazdákon telel át. A betegség magról terjedhet. Az idősebb levelek fogékonyabbak a Alternaria spp. mint a fiatalabb levelek. A levélfoltosság gyakori a vetőmagtermesztésre termesztett sárgarépán.
Tünetek
Az Alternaria levélfoltosság általában kora ősszel jelenik meg először az idősebb leveleken (néha késői levélfoltosságnak is nevezik). Ha nagy mennyiségű fertőzött hulladék van jelen, tavaszi fertőzés léphet fel. A magoncoknál a korai fertőzés hatására nedvkeringési tünet alakulhat ki. A sérülések általában a levélszélek mentén jelennek meg, és sötétbarnától a feketéig terjednek, sárga szegéllyel. A foltok összenőhetnek, a levélnyelet körülveszik és elpusztítják a levelet. E betegség foltjai könnyen összetéveszthetők a Cercospora levélfoltossággal, de az Alternaria általában szabálytalanabb alakú és sötétebb színű.
TOMCAST modell
Háttér: A TOMCAST (TOMato disease foreCASTing) egy szántóföldi adatokon alapuló számítógépes modell, amely megpróbálja megjósolni a gombabetegségek, nevezetesen a korai foltosság, a Septoria levélfoltosság és az antraknózis kialakulását a paradicsomon. A szántóföldön elhelyezett adatgyűjtők óránként rögzítik a levélnedvesség és a hőmérséklet adatait. Ezeket az adatokat 24 órán keresztül elemezték, és ezek alapján kialakítható a betegség súlyossági értéke (DSV); lényegében a betegség kialakulásának növekedése. Ahogy a DSV értékek felhalmozódnak, úgy növekszik a növényre nehezedő betegségnyomás. Ha a felhalmozódott DSV értékek száma meghaladja a permetezési intervallumot, a betegségnyomás enyhítésére gombaölő szerek alkalmazása javasolt.
A TOMCAST az eredeti F.A.S.T. (Forecasting Alternaria solani on Tomatoes) modell, amelyet Dr. Madden, Pennypacker és MacNab? fejlesztettek ki a Pennsylvaniai Állami Egyetemen (PSU). A PSU F.A.S.T. modellt Dr. Pitblado az ontariói Ridgetown College-ban tovább módosította az Ohio State University Extension által használt TOMCAST modellé.
Mi a DSV?
A betegség súlyossági értéke (DSV) a betegség (korai foltosság) fejlődésének egy adott fokozata szerinti mértékegység. Más szóval, a DSV egy számszerű kifejezése annak, hogy a betegség (korai foltosság) milyen gyorsan vagy lassan halmozódik fel egy paradicsomültetvényen. A DSV-t két tényező határozza meg: a levélnedvesség és a hőmérséklet a "levélnedves" órák alatt. A levélnedves órák számának és a hőmérsékletnek a növekedésével a DSV gyorsabban halmozódik fel. Lásd az alábbi táblázatot a betegség súlyossági értékéről.
Ezzel szemben, amikor kevesebb a levélnedves órák száma és alacsonyabb a hőmérséklet, a DSV lassan halmozódik fel, ha egyáltalán felhalmozódik. Amikor a felhalmozódott DSV összlétszáma meghalad egy előre meghatározott határértéket, amelyet permetezési intervallumnak vagy küszöbértéknek nevezünk, gombaölő szeres permetezés ajánlott a lombozat és a termés védelme érdekében a betegség kialakulásától.
A permetezési időköz (amely meghatározza, hogy mikor kell permetezni) 15-20 DSV között mozoghat. A pontos DSV-értéket, amelyet a termelőnek használnia kell, általában a feldolgozó adja meg, és a gyümölcs minőségétől függ.
A 15 DSV permetezési időköz betartása a TOMCAST rendszer konzervatív használata, ami azt jelenti, hogy Ön gyakrabban permetez, mint az a termelő, aki a TOMCAST rendszerrel 19 DSV permetezési időközöket alkalmaz. A kompromisszum a szezon során alkalmazott permetezések számában és a gyümölcsminőségben mutatkozó esetleges különbségben rejlik.
A Michigan Staate Egyetemen vizsgálatokat indítottak a TomCast nevű betegség-előrejelző rendszer tesztelésére a sárgarépa lombfoltosságának kezelésére. A TomCastot kereskedelmi forgalomban már használták a paradicsomtermesztésben, és nemrégiben adaptálták a spárga betegségkezelésében való felhasználásra. Az MSU Muck Soils Research Farmon a "Early Gold" feldolgozó sárgarépát precíziós vákuumos vetőgéppel ültették el három sorban, egymástól 18 hüvelyk távolságra egy 50 láb hosszú emelt ágyáson. A sárgarépa ágyások távolsága 64 hüvelyk, a soron belüli magtávolság pedig 1 hüvelyk volt.
A kísérlet mind a négy ismétlése 36 ágyból álló, különálló répablokkokban helyezkedett el. Minden ismétlésben tizenhét, 20 láb hosszú kezelési ágyást helyeztek el véletlenszerűen, sakktáblás mintázatban. A kezeléseket egy CO2-s hátizsákos permetezőgéppel alkalmazták, amelyet úgy kalibráltak, hogy 8002-es lapos ventilátoros fúvókákkal hektáronként 50 gallon permetoldatot juttasson ki.
A kezelések a Bravo Ultrex 82,5WDG (22,4 oz/A) kezeletlen és különböző ütemezésű alkalmazásából álltak, Quadris 2,08SC-vel (6,2 fl oz/A) váltakozva. A vegyszeres programot 10 napos naptár szerint, valamint a TomCast betegség-előrejelző program előrejelzései szerint alkalmazták. A gombaölő szerek kijuttatásának időzítéséhez három különböző, 15, 20 és 25 DSV küszöbértéket használtak. Amikor az összesített napi DSV-értékek elérték a meghatározott küszöbértéket, permetezést alkalmaztak.
Mindegyik kezelési rendszert négy különböző szintű betegségnyomásnál (0%, nyom, 5% és 10% lombfoltosság) kezdték el. Az első kezeléseket július 2-án alkalmazták, az utolsó kezeléseket pedig szeptember 21-én végezték. A permetezési blokkok középső sorainak tíz lábát az első alkalmazás előtt megjelöltük, és ezeket használtuk a heti betegségértékelésekhez (lásd az alábbi grafikonokat). A terméshozamokat ugyanezen tíz lábnyi sorszakaszból vettük le, a sárgarépa kézi betakarításával, a répa felszedésével és mérlegelésével.
Ez azt jelzi, hogy a a sárgarépa első kezelését akkor kell elvégezni, amikor a szántóföldön a betegség első előfordulását észleljük. Mostantól kezdve a TomCast modell használatával, az utolsó permetezés óta felhalmozott 20 DSV küszöbértékkel jól működött.
A szántóföldi klíma két különböző modellben határozza meg az Alternaria-fertőzés súlyosságát:
1. TomCast Alternaria modell: a levélnedvesség és a levegő hőmérséklete, a fertőzés súlyosságának értékei (0-tól 4-ig, lásd az alábbi táblázatot). táblázat itt) meghatározásra kerülnek.
2. Fertőzés Alternaria daucii & alternata: Ebben a modellben az Alternaria-fertőzések kiszámításához nem kell esőeseménynek bekövetkeznie. Az érintett éghajlati feltételek a levélnedvesség időtartama, a levegő hőmérséklete és a relatív páratartalom. Kedvező körülmények között a Fertőzés 100% lesz, ami azt jelenti, hogy az Alternaria spórák már kedvező körülmények között fertőződtek meg az új növényi szövetekben (lásd a táblázat itt).
Forrás: Jim Jasinski, TOMCAST koordinátor OHIO, INDIANA és MICHIGAN tartományban
Cercospora levélfoltosság
Ezt a betegséget a növénypatogén gomba okozza. Cercospora beticola. Mindenütt előfordul, ahol étkezési répát, mángoldot, cukorrépát és spenótot termesztenek, és a Chenopodium csoportot érintő egyik legfontosabb betegség. Jelentős veszteségeket okozhat, különösen nyár végén, amikor a körülmények kedvezőek (magas hőmérséklet, magas páratartalom, hosszú éjszakai levélnedvesedési periódusok). A levélzöldségek piacképtelenné válnak, és a céklák nem nőnek teljes méretűre, ha a betegség súlyos.
Tünetek
A tünetek számos, kezdetben apró, kör alakú levélfolt formájában jelentkeznek. A foltok középpontja halványbarnától a törtfehérig terjedő színű, vörös szegéllyel. A sérülések mérete megnő, összenőnek, a gomba spóraszaporodásával szürkévé válnak, és a lombozat nagymértékű elvesztéséhez vezethetnek. A növény közepén lévő levelek gyakran kevésbé súlyosan érintettek. A kórokozó szkleróciumokat vagy stromatákat termel, amelyek kézi lencsével apró, fekete pontokként láthatók a sérülések közepén. A sérülések a levélnyélen, a virághüvelyeken, a maghüvelyeken és a magokon is előfordulhatnak. A levéltünetek hasonlóak a Beet Phoma által okozott tünetekhez (Phoma betae), azzal a különbséggel, hogy a fómának sokkal szembetűnőbb apró termőtestek vannak a sérülésekben, és a gyökereket is érintheti. A kórokozó C. beticola a termesztési ciklusok között a fertőzött növények maradványaiban (szkleróciumok formájában), a gyomnövényekben és a vetőmagon él tovább. A talajban akár két évig is életben maradhat. Már néhány fertőzött növényből is nagymértékű megbetegedés alakulhat ki, mivel minden egyes elváltozás számos konídiumot termel. Kedvező környezeti feltételek mellett a fertőzés és a konídiumtermelés több ciklusa is bekövetkezhet. A spórák közvetlenül a levelekbe juthatnak a nyitott sztómákon keresztül. A kórokozónak kedvez a magas relatív páratartalom és a 24-30˚C közötti hőmérséklet, és az eső, a szél, az öntözővíz, a rovarok, a munkások és a berendezések révén terjed. A levél éjszakai nedvesedése, még száraz nappali körülmények között is, elősegíti a betegség kialakulását. Az egymás mellé ültetett, egymás után következő ültetvények lehetővé tehetik a betegség átterjedését egyik ültetvényről a másikra.
Modell a következők előrejelzésére Cercospora Levél foltok
A fertőzéshez szükséges szigorú környezeti feltételek miatt a betegség egy olyan időszakon belül kiszámítható, amikor a kitörések többnyire kedvezőek. Az előrejelző rendszer a szántóföldeken mért relatív páratartalom és hőmérséklet alapján becslést ad a betegség kialakulásának lehetőségéről. Ezt a rendszert az 1980-as évek végén az UNL tudósai, Albert Weiss és Eric Kerr dolgozták ki, és a mai napig használják a Nebraska Panhandle Egyetem kutatási és bővítési központjában. Az elmúlt 15 évben az előrejelző rendszer szezononként akár 14 helyszínt is felhasznált Nebraskában, Coloradóban, Wyomingban és Montanában. Az eredményeket ezután összesítik és több mint 40 forráshoz, köztük tanácsadókhoz, kutatókhoz és a médiához (web, nyomtatott sajtó, televízió és rádió) juttatják el. Ez a rendszer feltételezi, hogy a fogékony gazdaszervezet és elegendő oltóanyag van jelen. A levélnedvességgel vagy magas relatív páratartalommal (> 90 százalék) és hőmérséklettel töltött órák alapján ebben az időszakban egy napi fertőzési érték (DIV) meghatározásra került (I. táblázat).
Ha a a DIV-ek kétnapos összege hét vagy annál nagyobb, van egy erős fertőzési potenciál és a betegség további fejlődése. Ha az összeg kevesebb, mint hat, a fertőzés valószínűsége kicsi. A következő példa az I. táblázatban szereplő információk felhasználását szemlélteti. Tegyük fel, hogy az 1. napon 13 órán át volt nedves a levél, és az átlaghőmérséklet ebben az időszakban 63 o F volt. A 2. napon 15 órán át volt nedves a levél, és az átlaghőmérséklet 65 o F volt. Az 1. nap DIV értéke három, míg a 2. napon négy volt. E két nap összege hét volt, ami olyan feltételeket eredményezett, amelyek kedveztek a fertőzésnek. Ha a leveleken nem észleltek tüneteket, akkor a DIV összege azt jelzi, hogy óvatos felderítésre van szükség, és ha a tünetek jelen vannak, akkor indokolt a gombaölő szerek alkalmazása. Ha a 3. napon 12 órán át volt nedves a levélzet, és a hőmérséklet ebben az időszakban 62 o F volt, akkor a 2. és 3. nap DIV-összege 4+0=4, és nem szükséges semmilyen intézkedés. Lásd a grafikont itt.
Ajánlott felszerelés
Ellenőrizze, hogy melyik érzékelőkészletre van szükség a növény potenciális betegségeinek megfigyeléséhez.
IT 
ES 
FR 
PT 
RU 
UA 
PL 
TR 
CS 
RO 
